A cigány nevek eredete és a foglalkozások közötti összefüggések A cigányoknál õsi szokás,
hogy mindenkinek cigány neve van. Ezek a nevek megkülönböztetõ nevek, már kiskorukban
megkapják, egy-egy tulajdonság vagy valamilyen cselekvés, valamelyik õs neve lesz a névadó.
 |
| Hirdetés |
Ezek a nevek ragadvány nevek. Ilyen nevek pl. férfinevek: Párno, Bango, Lolo, Nani,
Tontos, Basir, Tilta, Hegli, Dilo, Joka, Kuslo, Kálo, Vörös, Basno stb. Nõi nevek: Vorzsa, Cini séj, Céna, Muca, Babus, Babori, Lusa, Pinka, stb. Kislány nevek: Ána, Pisze, Lina, Gyémánt, Pulyka stb. Párno, vagyis fehér, mert fehérebb volt a bõre, Kálo, ha feketébb volt. Bango, mert görbén járt, Kuslo mert kopasz volt. Ha késõbb kezdett beszélni, akkor Mutonak nevezték. A vezetéknevek egy része a foglalkozásból adódott. Ilyen vezetéknevek: Kolompár, Reszelõ, Ásós, Hegedûs, Faragó, Kovács, Kanalas, Kalányos, Rézmûves, Rostás, Fazekas, Bogdán, Bognár. Természetes vezetéknevek keletkeztek a cigány megkü- lönböztetõ névbõl is: Bangó (görbe), Balogh (balkezes), Lolé (piros), Jákó (szem), Kóté (ott), Pulya (pólyás), Loso (pohár), Czinka (cigány, kicsi). A magyar nyelvû foglalkozás mellett néhány cigány nyelvû foglalkozási név is fennmaradt: Lavotta (lavuta = hegedû), Csurár (churi = kés, churo = rosta). A tizes években (1910) az erõszakos állami anyakönyvvezetés során a foglalkozásoknak megfelelõen adtak vezetéknevet a cigányoknak. Így az is elõfordult, hogy egymástól idegen családok is kaphattak hasonló nevet, de egy családban több vezetéknév is lehetett.
 |
Vályog vető cigányok  |
Nincsenek megjegyzések:
Új megjegyzések írására nincs lehetőség.