Cigány Közösségek Lapja : ROMA POLITIKAI KÉPVISELET

A ROMA POLITIKAI KÉPVISELET HELYZETE MAGYARORSZÁGON

Közös tiltakozó kampányba kezdtek a nemzetiségi regisztrációval kapcsolatban roma társadalmi szervezetek Magyarországon. A 36 különböző szervezet egybehangzó véleménye az, hogy a magyarországi kisebbségeket, hangsúlyosan a romákat, az állampolgárság és a nemzetiség közötti döntésre kényszeríti az országgyűlési választások rendjének legutóbbi módosítása.

Háttér – út a regisztrációig

Hirdetés

Közelednek az országgyűlési választások, amely az korábbiakhoz képest új választási gyakorlatot vezet be az országos politikai képviselet biztosítására. A változások leginkább a magyarországi kisebbségeket (nemzetiségek) érintik.

Az Országgyűlés 2011-ben módosította az országgyűlési választások rendjét ( 2011. évi CCIII. törvény az országgyűlési képviselők választásáról), célként kitűzve azt, hogy rendezze a nemzetiségek saját jogú parlamenti képviseletét, amit a rendszerváltozás óta a gyakorlatban eddig nem sikerült megoldani. A rendszerváltozáskor, a nemzetiségek politikai képviseletét az állam az önkormányzati rendszer mintájára felállított kisebbségi-önkormányzati rendszerrel oldotta meg, ami az utóbbi 20 év tapasztalati alapján jól láthatóan alapvetően megmaradt a helyi szintű ügyek intézőjévé, országos szinten pedig eddig nem igazán tudott komoly jogérvényesítő tevékenységet ellátni. Minderről a Kisebbségi törvény (1992) rendelkezik. A kisebbségek érdekeinek állami szintű képviseletét, a jogsértő helyzetekben, eddig a kisebbségi ombudsman volt jogosult ellátni, aki a korábbi gyakorlat alapján együttműködött a kisebbségi önkormányzatokkal is. Ezt a pozíciót azonban az aktuális kormány első intézkedései között szűntette meg, és bár általános ombudsman továbbra is létezik, fontos látni, hogy ezzel végleg megszűnt a lehetősége annak, hogy a nemzetiségek, így például a romák érdekei országos szinten képviselve, védve legyenek. A már említett Kisebbségi törvény elfogadásakor teljesen tisztán látszott, hogy a kitalált képviseleti rendszer nem alkalmas arra, hogy megvalósítsa a kisebbségek egyenrangú parlamenti érdekképviseletét, ezért már akkor elhatározták, hogy erre hamarosan működő megoldást kell találni. A Kisebbségi törvényt tíz év múlva (2003) módosították, ez azonban még mindig nem eredményezett releváns országos képviseletet. A módosításkor a hangsúly inkább azon a dilemmán volt, hogy hogyan lehet elérni azt, hogy csak az érintettek szavazzanak a kisebbségi önkormányzatokra, vagyis a cigányok a cigány, a horvátok a horvát stb. kisebbségi önkormányzatokra. Ennek érdekében vezették be (elsőként) a regisztrációt, ami a gyakorlatban az elmúlt években azt jelentette, hogy aki kisebbségi önkormányzati képviselő jelöltre is akar szavazni, annak hónapokkal korábban regisztrálnia kellett a kisebbségi választási névjegyzékbe, hogy aztán érvényesen tudjon szavazni. A regisztráció ebben az esetben is megosztotta a véleményeket, sokan a pl. a második világháborús etnikai összeírásokra asszociálva elzárkóztak a kisebbségi jelöltekre szavazás ilyen módjától.

A rendszerváltozáskor, a nemzetiségek politikai képviseletét az állam az önkormányzati rendszer mintájára felállított kisebbségi-önkormányzati rendszerrel oldotta meg,

Mi jelent, hogy ha regisztrálsz?

Az országgyűlési választásokról szóló törvénymódosítás a megoldatlan országos képviseletre szándékozott megoldást kínálni egy újabb, szintén csak a kisebbségeket érintő regisztráció bevezetésével. Ennek a regisztrációnak az a lényege, hogy az országos kisebbségi önkormányzatoknak lehetőségük van jelöltet indítani az országos parlamenti választáson. Ehhez az szükséges, hogy előzetesen legalább 1500-an regisztráljanak nemzetiségi választóként – konkrétan pl. cigány nemzetiségűként. A kisebbségi önkormányzatok választási listáját az aktuálisan regnáló országos önkormányzatok állítják össze, vagyis más, külső civil szervezetnek nincs beleszólása a jelöltek kiválasztásába, ami a magyarországi romákkal kapcsolatosan azt jelenti, hogy az országos roma önkormányzatban többségben lévő Lungo Drom állítja össze ezt a listát. Ez utóbbival kapcsolatban több roma civil szervezet fejezte ki egyet nem értését. A törvénymódosítás, illetve a nemzetiségek országos képviseletének ezen új lehetősége azonban mindezek felett azért sem fogható fel szimbolikus pozitív üzenetként, mert ha valaki részt akar venni a kisebbségi parlamenti képviselő választásában, vagyis előzetesen regisztrál nemzetiségi választóként, az automatikusan kizárja magát az országgyűlési választások általános részéből – vagyis abból, hogy az induló országos pártlistákra szavazhasson. Csak egyéni jelöltekre adhatja le a szavazatát. Vagyis mindez azt jelenti, hogy az alapvető állampolgári jogai sérülnek annak, akinek választania kell aközött hogy nemzetiségiként, vagy magyar állampolgárként akar részt venni a következő országgyűlési választásokon. Hiszen a demokratikus átalakuláskor létrejött Alkotmány a nemzetiségi hovatartozást és a állampolgárságot nem tekintette egymást kizáró kategóriaként. Vagyis a regisztráció magában hordozza azt az értelmezést is, hogy a nemzetiségek nem egyenrangú állampolgárai Magyarországnak.

Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat megszerzi a pártlistákról elnyerhető mandátumhoz szükséges szavazatszám legalább egynegyedét, a nemzetiségi lista első helyén szereplő kedvezményes mandátummal bejut a parlamentbe. Amennyiben a listára leadott szavazatok nem érik el ezt a küszöböt, a lista első helyén szereplő az adott nemzetiség szavazati jog nélküli parlamenti szószólója lesz.

Leginkább a romák érintettek

Az országgyűlési választási rendszer módosítása leginkább a romákat érinti azért, mert a 13 országos nemzetiség közül a romák élnek a legnagyobb számban Magyarországon. A konkrét létszámra csak a szociológiai kutatások fényében lehet megközelítő számadatot mondani, mivel eddig a rendszerváltás utáni népszámlálási adatok erre vonatkozóan használhatatlannak minősültek, mert csak kevesen merték cigánynak vallani magukat a hivatalos állami felmérésekkor. A becsült 5-8 százezres létszám a politikai választások tükrében azt jelenti, hogy a romák, mint szavazók jelentős bázist alkotnak az országban. Mindezt a nagyobb politikai pártok is felismerték, és az eddigi választások során mindegyik politikai oldal tett kísérletet arra, hogy megnyerje a roma szavazatokat is a parlamentbe jutás érdekében. Nem csak politikai ígérgetésekkel, hanem a szegényebb régiókban pl. szavazatvásárlással, vagy ahogyan a szélsőjobboldali Jobbik tette Tiszavasváriban: az uzsorásokon keresztül pénzzel és megfélemlítéssel.

Az országgyűlési választási rendszer módosítása leginkább a romákat érinti

Cigánypárt – Magyarországon is

Mindent összevetve azonban jól látható, hogy a szegénység, az ellehetetlenült életviszonyok a romák körében jelentősek, vagyis mindeddig a választások lezajlása után egyik párt sem képviselte megfelelően a romák érdekeiket. Ezt ismerték fel, ebben értenek egyet azok a társadalmi szervezetek is, akik a nemzetiségi választási regisztráció ellen kampányolnak. Felismerve az új szavazási rend buktatóit, valós politikai képviseletet akarnak, ami többet nyújt a kisebbségi önkormányzatoknál, és nem korlátozza az állampolgári jogokat úgy, mint a nemzetiségi képviselő. Ezért önálló pártként, cigánypártként indulnak a következő választásokon. Csak a romák összefogására, szavazatára volna szükség mindehhez…

A romák pártba szerveződése, azért, hogy önállóan (és nem egy párton belüli roma tagozatként) képviseljék saját érdekeiket az országos nagypolitikában, megjelent az utóbbi években azokban a környező közép-kelet-európai országokban is, ahol a nagyszámú roma jelenlét mellett a romák érdekeit képviselő civil szerveződés erőteljes és eredményes. Ilyen például Románia, Csehország, Szlovákia és Bulgária is.

Az összefogás ereje

Amint az látszik a roma politikai képviselet a környező országokban, ahol jelentős számban élnek romák, hasonlóan alakult a demokratikus átalakulások kezdetével. A romák politikai öntudatra ébredése és ennek az ambíciónak a megerősödése mára már nem csak önálló politikai szerveződésekben ölt testet, hanem abban a felismerésben is, hogy elkerülhetetlen az összefogás ahhoz, hogy végre javuljon a romák társadalmi helyzete.

A magyarországi, eddig gyakran inkább egymás ellen politizáló roma civil szervezetek is ezt ismerték fel akkor, amikor úgy döntöttek összefognak a változásért, aminek első lépéseként közösen hívták fel a figyelmet arra, hogy mi a probléma a nemzetiségi regisztrációval.

Bogdán Mária

Felhasznált irodalom:

Challenges of Representation: Voices on Roma Politics, Power and Representation. Roma Rights-Journal of the European Roma Rights Center, 2012.