S.O.S |
A
bírósági ügyek technikai felgyorsítására, a leterheltség
szétporlasztására rövid időn belül jogszabály születhet, ám
a devizahiteles perek ítélkezési gyakorlatának egységesítéséhez
még hosszú időnek kell eltelnie – derült ki Navracsics Tibor
sajtótájékoztatóján. A cél most nem az, hogy a törvényhozás
visszamenőleges hatállyal beleavatkozzon a szerződésekbe –
mondta a miniszter.
Hirdetés |
Navracsics Tibor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) első embere. |
A
Bankszövetség javaslatairól tárgyaltak a jogalkalmazásban
érintett felekkel – mondta el a devizahitelezéssel kapcsolatos
bírósági ügyekkel kapcsolatos kérdésekről tartott egyeztetést
követő sajtótájékoztatón Navracsics Tibor, a Közigazgatási és
Igazságügyi Minisztérium (KIM) első embere. Az egyeztetésen a
Kúria, a Legfőbb Ügyészség, Handó Tünde, az Országos Bírósági
Hivatal, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, az alapjogi biztos a
Magyar Nemzeti Bank és a közjegyzői kamara képviselői vettek
részt.
A
Bankszövetség javaslatai jogi szempontból fontos pontjai közül a
jogszabály által kötelezővé tett árfolyamgát volt az egyik
javaslat – ezt azóta a Parlament lényegében már rendezte az
árfolyamgát kiszélesítésével. További banki javaslat volt a 90
napon túli nem teljesítő adósok helyzetének rendezése, illetve
tartozásuk esetéleges elengedése. A bankok javaslatot tettek
az árfolyamrés jogszabályban történő rendezésére is.
A
bankok javasolták azt is, hogy a bíróságok a jövőben ne csak a
szerződések érvénytelenségét mondja ki, hanem az elszámolás
módját is határozzák meg.
A
miniszter szerint jelezte: voltak szervezetek, akik már hamarabb
elküldték javaslataikat a felvetésekről. A beérkezett javaslatok
és vélemények egy része jogszabály-változásokat javasol. Ezek
a jövőre nézve javasolnak megoldásokat a devizahiteles perek
problémájára. Az OBH jelzése szerint a fővárosban a perek 56
százaléka kapcsolódik a devizahitelekhez, ráadásul ezeknek a
pereknek robbanásszerű növekedése várható. Külön gondot
jelent, hogy a perek döntő része Budapestre koncentrálódik. Az
OBH ezeknél a pereknél – összhangban az egyéb fogyasztóvédelmi
ügyekkel – azt javasolta, hogy a jövőben ne az alperes, hanem a
felperes székhelye alapján illetékes bíróság ítélkezzen. Az
OBH azt is javasolta, hogy a jövőben ezen perek előtt legyen egy
kötelező közvetítői eljárás a bankok és az adósok között.
A
miniszter szerint a közjegyzői és a jogi kamara alapvetően a
végrehajtásra vonatkozóan adtak javaslatokat a KIM-nek, ezek
átvizsgálása és jogszabályi formába ültetése időigényes
feladat, a miniszter erre két hét türelmet kért.
Hirdetés |
A
javaslatok másik része a jelen helyzet megoldására vonatkozik.
Itt szinte mindenki azt gondolja, hogy a Kúriának egységesítenie
kellene az ítélkezési gyakorlatot. A Legfőbb Ügyészség
jelezte, hogy a Kúriával szorosan együttműködve igyekeznek
egységesíteni az ítélkezési gyakorlatot – bár nehézséget
okoz, hogy a perek természetesen egyedileg. Ugyanakkor kirajzolódnak
olyan pontok, amelyek egységessége azért felvethető. Az egyik a
szerződéses konstrukciók esetleges érvénytelensége, illetve az,
hogy vannak-e olyan jogcímek, amelyek alapján ezek a szerződések
érvénytelenek és ha igen, milyen konzekvenciákat kell levonnia a
bíróságoknak. A szerződések tartalma ugyan különböző, ám az
egyoldalú kamatváltozás lehetősége, illetve az, hogy ki viselje
a kamatváltozás terhét szintén egységesíthető lehet. A másik
az árfolyamrés szabályozása – a Bankszövetség szerint azért
kellene jogszabályban rendelkezni erről, mert jelenleg sem
jogszabály, sem a szerződések nem rendezik egyértelműen ezt a
tételt. Kérdés, hogy ezen, az árfolyamrésre vonatkozó
szabályozási hiányosság miatt ezek a szerződések semmisek-e. A
Kúria nyári ítélete szerint e pont miatt a szerződés ugyan
semmis, de a bíróság érvényességébe visszahelyezte, ám a
miniszter szerint más bíróságokon olyan ítéletek is születtek,
ahol a teljes szerződés semmisségét mondták ki, máshol pedig
elutasították a semmisség kimondására vonatkozó keresetet.
Navracsics Tibor |
Navracsics
Tibor szerint a javaslatok közül csak az ügyrendi kérdéseket –
a peráthelyezések kérdéseiben – tudják gyorsan megoldani, az
ítélkezési gyakorlat egységesítéséről és az egyéb
javaslatokról a minisztériumnak ki kell alakítania az
álláspontját. A miniszter a jövő héten találkozik majd Darák
Péterrel, a Kúria elnökével és megvitatják, milyen lépéseket
lehet tenni a kérdésben.
Az
NGM-nek a kérdés gazdasági megoldását kell meghatározni, a KIM
emögé a jogi megoldás kidolgozásáért felelős – mondta
Navracsics Tibor. A miniszter szerint még ebben a ciklusban meg kell
alkotni a szükséges jogszabályokat, arra ugyanakkor nincs joga,
hogy a bíróságoknak határidőt szabjon a jogegységi döntésre.
Az OBH elnöke kérhet soronkívüliséget a perek kérdésében, a
miniszternek és a kormánynak ilyen jogköre nincs – mondta a
miniszter.
A
KIM a nyáron már hat javaslatot előterjesztett a minisztérium
felé, ezek egyike a tömeges érdeksérelemre hivatkozva szerződések
visszamenőleges módosítása lehet, ám Navracsics hangsúlyozta:
egyelőre erre nem készülnek – a cél most az, hogy ezt a durva
megoldást elkerüljék és egyéb megoldásokkal éljenek.
NLN
Hirdetés |
Hirdetés |