is részt vett.
A szocializmus évtizedeiben a pártállam politikai felfogása nem etnikai, hanem kizárólag szociális problémának tekintette a „cigánykérdést”, és eszerint igyekezett megoldást találni rá. Az új megélhetési lehetőségek nagyobb része a lakóhelyüktől távoli ipari centrumok felé vonzották a hazai roma lakosságot, sok vidéki férfi „ingázott”, vagyis hét közben a
városi munkahely által biztosított munkásszálláson lakott. A legtöbb roma ember szezonális,
alacsony képzettséget igénylő segédmunkákban kapott álláslehetőséget. Az 1960-as évek
végétől megkezdődött a cigánytelepek felszámolása, a romák kedvezményes kölcsönt
kaptak a lakásvásárláshoz, sok faluban a megüresedett öreg házakat birtokba vehették. A
romák letelepítése, falvakba költözése azonban helyenként társadalmi ellenállásba ütközött. Egyes ilyen településeken az ingatlanok így leértékelődtek, ami fokozta a falu őslakosságának elvándorlását. Olyan falvak is vannak, ahol a romák így többségi lakossággá váltak.
Asszimiláció A 2001 évi népszámlálás 190 046 roma, illetve cigány lakost mutatott ki az országban, ami a korábbi népszámlálások adataihoz képest nagyfokú csökkenést jelez. Az 1980-as népszámláláson például még 380 000 fő volt a romák lélekszáma. A magukat romának, cigánynak valló száma tehát 20 év alatt a felére csökkent. A szociológiai felmérésekben szereplő mintegy félmillió magyarországi cigány lakos közül valójában sokan
magyarnak tartják magukat. A felgyorsult asszimiláció következtében a magyarországi cigányok többsége elhagyja a hagyományos roma életformát. Az oláhcigány, és beás
származású cigányok nagyobb része – különösen Budapesten és a nagyobb városokban –
elődei nyelvét az utóbbi évtizedekben a magyarral cserélték fel. A legújabb felmérések
szerint ma már a magyarországi cigányok 90 százaléka magyar anyanyelvű, és csak 5
százalékuknak a roma nyelv és szintén 5 százalékuknak a román (beás) az anyanyelve.
/1971-ben még 21% roma anyanyelvű, illetve 8% beás anyanyelvű volt!/ Az oláhcigány népcsoport származásúaknak egy része kétnyelvűnek nevezhető, a magyar mellett
beszélik a roma nyelvet is. Kulturális hagyományok Egységes roma kultúráról hagyományos értelemben nem beszélhetünk, az egyes csoportok eltérő szokásokkal, hagyományokkal rendelkeznek. Az oláhcigány kultúrára jellemző a sajátos stílusú oláhcigány népdalkincs és oláhcigány néptánc, amelyet a Kárpát medencei néptáncok igen régi elemeinek roma adaptálása.
Lakatos Gyula
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése