2012. november 20., kedd

Lakatos Gyula Jegyzet: Itt a lét a tét



Az a helyzetet ma Békésben, hogy a kis helyi közösségek egymás kárára Igyekeznek rövid távú előnyt kovácsolni, arra hivatkozva, hogy ők az „egyetlen és igazi cigány szervezetek ill. vezetők”, szemben a többi cigány szervezettel, mellyel igazságtalanul egy kalap alá veszik őket. Pedig mára már egy páran megtanulhattuk volna, hogy az összefogás a kulcsszó.A jelen cigány képviselők tudása ott feneklik meg, hogy egymásra mutogatóst játszanak, a választás sikerében fürödnek négy esztendőn keresztül, és örömittasságukban elfejtenek szintén négy éven át dolgozni, ugyanakkor előítéletes gondolkodást gyakorolnak cigány ellenfeleikkel szemben. (tudatosan nem az ellenség szót használtam). 

Ezen képviselő jelöltek tudatában vannak-e a cigány kultúra gazdag változatosságának? Vajon értik-e, hogy egyéni hatalmi vágyuk helyett a sokféle cigány akarat mozaikszerűen, együttesen alkot valami fontosat. A hibás politikai erők azzal is szíthatják a cigányok közötti széthúzást, hogy elhitetik az egyes cigány vezetőkkel, szervezetekkel, csoportokkal, naivságukat kihasználva, hogy ők a kizárólagos kedvezményezettek a többi cigány szervezettel szemben. Ezt hívják úgy, hogy „oszd meg és uralkodj” politika. Az etnikai tényezőket hangsúlyozó politizálás végső soron azt eredményezi, hogy a beilleszkedés sikerétől függetlenül, a magyar politikusaink mindig kiszemelhessenek egy elfogadhatatlan cigány tömörülést, ebben pedig mindig megtalálják a maguk dísz cigányát. De én optimista vagyok.


Lakatos Gyula
Bízom a helyzet javulásában, abban, hogy a szűkebb környezetben bevált elképzelések és gyakorlatok Békés viszonylatában is érvényesíthetők lesznek. A légreménykeltőbb fejlemény, hogy felnőtt egy jól iskolázott roma nemzedék, amely békési, megyei, de véleményem szerint akár országos szinten is versenyképes műveltséggel, szaktudással rendelkezik. Ezek a fiatalok nem szégyellik, hogy romák, és nem vezethetők meg úgy, mint egyes társaink. Természetesen sokan itt is még csak járják a maguk útját, közmunkások, szakmunkások, tanárok, vállalkozók, teológusok vagy családanyák, nem politizálnak, és nem írnak könyveket, zengnem ódákat, nem szónokolnak díszesen. Még csak öltönyben sem rohangálnak. De tömegével ismerek olyan írni-olvasni tudó, művelt cigány fiatalt, akik büszkék a származásukra, esetleg cigány nyelvismerettel is rendelkeznek. Márpedig egyetlen költő is képes egy egész generáció érzésvilágát átalakítani. Néhány tehetséges cigányon múlik csupán, hogy megváltozzon a többségi emberek gondolkodása a cigányság irányában. Egy jó mondat elég. Biztos vagyok benne, hogy egyre többen elköteleződnek majd a cigány ügy mellett. Még csak az elején tartunk annak a folyamatnak, amelynek a végeredményét nemzetnek szoktuk hívni. S nem mindegy milyen cigány, magyar vezetők döntenek rólunk. Hiszen már egyre többen vagyunk, akik tudjuk mi a tét. Egy radikális gondolkodású, békét nem akaró, egy új típusú közösség létrejöttének a megakadályozása a tét.        
 Lakatos Gyula