Rázós a cigány lista a cégeknél |
Több mint 400 milliárd forintot oszt ki az állam a következő három évben olyan pályázatokon, ahol előnnyel indulnak azok a cégek, amelyek vállalják, hogy több cigánynak adnak munkát. Ehhez nyilvántartást kell vezetni a roma alkalmazottakról, ami sok céget elriaszt, mivel kényelmetlennek érzik a listázást. Már futó pályázatok kiírása szerint az cigány, aki annak vallja magát, sokan épp ezzel élnek vissza, és úgy próbálnak romáknak járó támogatást szerezni, hogy nem is cigányok.
Hirdetés |
A cég által kinézett pályázat pozitív elbírálásához szükséges úgynevezett fenntarthatósági vállalások között szerepel a roma foglalkoztatottak számának 5 százalékos növelése. A pályázaton nem köteles senki sem indulni, de ha egy cég élni kíván a lehetőséggel, el kell gondolkodnia, hogy aktát vezessen-e cigány dolgozóiról. A feltételek könnyen kijátszhatóak, mivel a vállalás teljesülését ellenőrizni lényegében lehetetlen.
Hirdetés |
A kormány még tavaly májusban kötött keretmegállapodást az
Országos Roma Önkormányzattal (ORÖ), amely alapján a következő években 718
milliárd forintot oszt szét a cigányság támogatására. Kifejezetten romák
elhelyezkedésére legalább 60 milliárd forintot költ az állam, de összesen 400
milliárd forint olyan pályázati pénz szerezhető meg 2015-ig Magyarországon,
amelynek egyik, de nem kizárólagos feltétele cigányok foglalkoztatása. Az egyéb
lehetőségek között olyasmik szerepelnek, mint például az esélyegyenlőségi
témákkal foglalkozó munkatárs, részmunkaidős vagy fogyatékos alkalmazott
foglalkoztatása. A pályázati kiírás mindegyik lehetőségnél megadja, hogy
pontosan mit kell teljesíteni.
Menekülnek a cégek a
kényes téma elől
A dunántúli üzem vezetője által említett pályázat az egyike
azoknak, amelyeknél nyolc esélyegyenlőségi vállalásból legalább hármat,
legfeljebb hatot teljesíteniük kell a cégeknek. Több cég azonban visszaretten a
roma foglalkoztatási vállalástól.
"Kicsit kényes téma" |
A pályázat útmutatója szerint akkor érvényes a roma
foglalkoztatásra vonatkozó vállalás, ha a cég legalább 5 százalékkal növeli a
cigány alkalmazottai számát (vagy ha a projekt végére az 1,5 százalékot eléri
az arányuk a dolgozók közt). Ehhez meg kell adnia a beruházás elkezdésekor és a
végére tervezett létszámot. "Azt a személyt tekintjük romának, aki annak
vallja magát" - így segít az útmutató, amely a kisebbségek jogairól szóló
törvényre hivatkozva azt is közli, hogy "az adatszolgáltatás a roma
származás tekintetében önkéntes", és sem a válaszadás megtagadása, sem
azok tartalma miatt nem érhet hátrány senkit.
Ki mondja meg, hogy
ki cigány?
A pályázónak alá kell íratnia egy nyilatkozatot a cigány
alkalmazottjával, hogy roma származású. A munkaadóknak úgy kell nyilatkozatra
bírniuk cigány munkatársaikat, hogy a többi alkalmazott előtt ne derüljön ki
semmi. Emellett egy beszélgetés során a jogszabályok szerint "egyértelműen
és részletesen" tájékoztatnia kell a dolgozót arról, hogy miért gyűjti az
adatot, ki kezeli, ki láthatja azt. Az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ)
honlapján letölthető ugyan egy nyilatkozatminta, de az adatvédelmi hivatal elnöke azt írta az
[origo]-nak, hogy nem felel meg a hatályos törvényeknek, mivel nem tükrözi,
hogy az érintett pontosan mihez és milyen célból járult hozzá, és nem utal a
részletes és kimerítő tájékoztatás kötelezettségére sem.
Ki mondja meg, hogy ki cigány? |
A romák alkalmazását a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által
megbízott szervezetek (például ESZA Társadalmi Szolgáltató vagy a MAG Magyar
Gazdaságfejlesztő Központ) ellenőrzik. Ezek "jogosultak a projektdosszié,
előrehaladási jelentések, elszámolások teljes körű ellenőrzésére" - áll a
Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak az [origo]-nak küldött tájékoztatásában. A
pályázat benyújtásakor nem kell csatolni a roma alkalmazottak nyilatkozatait,
de az ellenőrzésnél kérhetik őket.
Hirdetés |
A pályázatot nyomon követő hivatalnokok minden dokumentum
eredetiségét ellenőrizhetik, kivéve a különleges adatokat tartalmazó
nyilatkozatokat. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke az [origo] kérdésére azt válaszolta,
"a nyilatkozat valóságtartalmának ellenőrzésére nincs törvényes
lehetőség". Vagyis a pályázatot elbíráló és ellenőrző hivatalnokok
megnézhetik ugyan, hogy megfelelő számú nyilatkozat van-e aláírva, de hogy azt
ténylegesen cigány származásúak tették-e, nem vizsgálhatják.
Van jó pár kamucigány
Az ellenőrzést indokolja, hogy e nélkül félrecsúszhatnak a
roma foglalkoztatásra szánt összegek. "Sok magyar is aláírja a
nyilatkozatot, csak hogy dolgozhasson" - állította konkrét eset említése
nélkül Babai János, az ORÖ tisztségviselője, aki négy dunántúli megyében
képviseli a szervezetet. "Elvileg romaként dolgozik, aztán szép szőke
kislány" - mondott egy szerinte jellemző példát olyan helyzetre, amikor a
pályázatban vállalt munkakört betöltő ember csak papíron volt cigány.
Hirdetés |
Szilárdi László, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ)
Nógrád megyei képviselője arra panaszkodott, hogy az előző kormány által kiírt
cigány közmunkaprogramoknál sokan jogtalanul vallották magukat romának, az
igazoló nyilatkozatokat pedig éppen a törvényességre hivatkozva, a program
lezárása után megsemmisítették. Arról is beszélt, hogy az önkormányzatot
gyakran keresik meg magukat cigánynak valló egyetemisták, hogy ez alapján
igazolást kérjenek, amivel emelt összegű, akár 100 ezer forintos ösztöndíjat
kaphatnak. Az OCÖ, mivel a nyilatkozat valóságtartalmát nem kérdőjelezheti meg,
kiadja az igazolást még akkor is, ha úgy ítéli meg, nem cigánynak adja.
Forrás: origo
Hirdetés |