2013. december 5., csütörtök

A forint milliárdok leginkább csak a kommunikációban léteznek, roma ügyben

Noha az elmúlt évek legszélesebb körű roma politikai összefogásával és Horváth Aladár ringbe szállásával névleg jelentősen megerősödött a Magyarországi Cigány párt (MCP), ám meglehetősen borúsak egy roma szervezet parlamenti bejutási esélyei ma Magyarországon. Óriási helyzeti előnnyel indul ugyanakkor az Országos Roma Önkormányzatot (ORÖ) uraló Fidesz-szövetséges Lungo Drom, amely a szabályozás következtében roma rivális nélkül juthat be a nemzetiségeknek fenntartott kedvezményes országgyűlési helyekre.





Hirdteés

A magyar futball és a romák politikai érdekérvényesítésének az ügye abban mindenképp hasonlít, hogy négyévente, a menetrendszerűen bekövetkező lebőgést követően mindenki az alapoktól kívánja újrakezdeni, és hogy ennek esélye egyre halványabb. 

Elég felkeresni egy cigány telepet, hogy belássuk: a mindenkori kormányok által hangoztatott sok-sok romaprogram, a romák felzárkóztatását célzó forint milliárdok leginkább csak a kommunikációban léteznek – az érintettek, néhány üdítő kivételtől eltekintve, semmit nem éreznek a „projektkonjunktúrából”. 

Ezzel szemben a cigányellenesség fokozatosan erősödött az elmúlt években. Míg a Magyar Gárda és más szélsőséges, félkatonai szervezetek sorozatosan masírozhattak és provokálhattak cigányok lakta településeken, mindeddig kizárólag romákat ítéltek el rasszista erőszakért – ami nem épp egy színvak állam védelmi képességeit dicséri.

Nem csoda, hogy egyre több roma politikus gondolja úgy, nem lesz érezhető előrelépés, amíg maguk a romák nem válnak számottevő tényezővé a magyar politikai palettán. Még az olyan régi motorosok is, akik korábban évtizedeken át ellenezték az etnikai alapú párt létrehozását, mint a volt SZDSZ-es parlamenti képviselő Horváth Aladár, mára úgy látják, a többségi pártokon belül nem lehetséges a roma érdekérvényesítés.

Horváth nemrégiben szóvivőként csatlakozott a tavaly alapított, miskolci székhelyű Magyarországi Cigány párthoz. Szervezete, a Roma Polgárjogi Mozgalom mellett több roma civil tömörülés is szövetségre lépett az új párttal, többek között a 2006-os országgyűlési választásokon már önállóan induló, és 4459 vokssal mindössze 0,08 százalékos eredményt elérő, a 2009-es Európai Parlamenti választásokon pedig 13 ezer voksot (0,47 százalék) begyűjtő MCF – Roma Összefogás Párt is.
RSK



Hirdetés
Hirdetés