Horváth Elek zeneművész Fotó: D. Nagy Nóra |
Beszélgetés Horváth Elek zeneművésszel
Városunk megbecsült
zenetanára, Horváth Elek muzsikuscsaládból származik, édesapja prímás volt. A zenei örökséget mára már a Horváth családból ketten visszik tovább: a hegedűs Rudolf és a nagybőgős Elek. Minderről
a művész azon a közönségtalálkozón beszélt, melyet január 13-án a Verseny utcai
Reményhír Házban tartottak.
Hirdetés |
A beszélgetés Kunné Balogh
Andrea és Horváth Elek közös zenei imájával kezdődött, Andrea az est folyamán
többször énekelt még.
Az est vendége meleg
szeretettel emlékezett a gyermekkorára, noha – mint kifejtette – sokat kellett
nélkülözniük.
A beszélgetés Kunné Balogh Andrea és Horváth Elek közös zenei imájával kezdődött - Fotó: D. Nagy Nóra MPE OCM |
- A legnehezebb korban
születtem, 1947-ben. Volt, amikor még kenyér sem jutott az asztalra. Három éves
koromig „Párizsban”, egy putriban nevelkedtem. Később a belvíz miatt elköltöztünk
a Posta utcára. A szüleink írni és olvasni nem tudó emberek voltak. Mégis apám
intésére tanultam tovább a helyi gimnáziumban. Édesanyám pedig az első cigány
asszony volt, aki megtért a pünkösdi gyülekezetben. Bár írni nem tudott, mély
bölcsességet hordozott, és az élet számos területén segíteni tudott.
A Közéleti Klub házigazdájának, Fábián Márk Tamásnak a kérdésére válaszolt Horváth Elek. - Fotó: D. Nagy Nóra |
A Közéleti Klub házigazdájának, Fábián Márk
Tamásnak a kérdésére Horváth Elek elmondta, hogy hatéves kora óta tanul
zenélni. A klasszikus és jazz zene korán elkezdte érdekelni. Talán kevesen tudják,
hogy előbb csellós volt, csak később végezte el a bőgő szakot.
- A legendás Pege
Aladár kezei közt tanulhattam Budapesten. A zeneművészeti főiskolán, nappal tanultam, esténként bárokban zenéltem. Bejártam a világot, és volt
több ajánlatom, különösen a finnországi felkérés tetszett. Mégis valami különös
erő hazahúzott. Magyarország a hazám, Békés szülöttje vagyok. A döntés engem
igazolt: itt lettem zenepedagógus, és büszkeséggel tölt el a növendékeim
sikere. Most már ők zenélik körbe a világot. Én pedig megértettem, miért
maradtam, és mi a feladatom. A zene és a tanítás az életem értelme – mondta
Horváth Elek.
A zenész üzent a fiatalságnak is.
A zenész üzent a fiatalságnak is.
Horváth Elek zenetanár - Fotó: D. Nagy Nóra |
- Jómagam a folyamatos
tanulásban és gyakorlásban látom a sikert, nem csak a zenélésben, hanem az élet
más területein is. Tanuljunk és képezzük magunkat! Igyekezzük boldognak lenni,
Istenek tetsző, a társadalmunk számára értékes embernek maradni! Hiszem, hogy
minden ember Isten gyönyörű ajándéka.
A Közéleti Klub a „Remény – Híd Békésen élő
hátrányos csoportok felzárkóztatása” című projekt keretében valósult meg,
hasonló előadások a jövőben is lesznek.
Lakatos Gyula, MPE OCM