 |
| - Fotó: romnet |
A
kalocsai Vigadó sor 2 . szám alatt lakó romák kilakoltatása
miatt szervezett demonstrációt a Bács-Kiskun megyei település
roma nemzetiségi önkormányzata a város polgármesteri hivatala
elé szerdán, és a kényszerintézkedés ellen tiltakozva petíciót
adtak át a városvezetésnek.
 |
| Hirdetés |
A
megmozdulást a település kisebbségi érdekképviselete azért
szervezte, mert nem sikerült megegyeznünk az önkormányzattal,
mert nem voltak hajlandóak megoldást találni a kilakoltatott
családok számára, teljesen elzárkóztak, mert nem érdeklik őket
a romák.
A
Kalocsai Roma Önkormányzat vezetője, Sztojka István azt mondta: a
napokban végrehajtott kilakoltatások a korábbinál is sokkal
problémásabb helyzetet generáltak. A városháza előtt tartott
beszédében elmondta, a Vigadó sor 2. szám alatt élőknek nem
volt főzési, tisztálkodási lehetőségük, a ruháik zsákban
voltak, és amikor a hatóság emberei megjelentek, elbújtatták
gyermekeiket attól félve, állami gondozásba veszik őket.
 |
| A megmozdulást a település kisebbségi érdekképviselete azért szervezte, mert nem sikerült megegyeznünk az önkormányzattal. - Fotó: romnet |
Közlése
szerint a kilakoltatások az emberi méltóságot megalázó módon,
olyan gyorsan történtek, hogy még az étkezést sem volt idejük
befejezni. Sztojka István azt hangoztatta, a nemzetiségi
önkormányzatot annak ellenére nem értesítették a
kilakoltatásról, hogy évek óta folyamatosan egyeztetek az ott
élők lakhatási problémáinak megoldására, és mindenfajta
együttműködési lehetőséget felajánlottak és felkínáltak,
hogy megnyugtató megoldást tudjanak találni, de az önkormányzat
elzárkózott előlük.
Beszédében
kitért arra is, hogy a városban közmunkásként dolgozó romák
nem mertek elmenni a tüntetésre, mert azzal fenyegették meg őket,
ha részt vesznek a demonstráción, vagy kifejtik véleményüket,
akkor szerződést bontatnak velük, és segélyre sem lesznek
jogosultak. Sztojka István a kalocsai romáknak is állampolgári
jogokat, békét, emberi méltóságot és megfelelő lakhatási
körülményeket követelt.
A
demonstrálók a kalocsai kisebbségi önkormányzat irodája elől a
cigány himnuszt énekelve a roma zászlóval és tiltakozó
transzparensekkel vonultak a városháza elé, ahol Sztojka István
felolvasta a petíciójukat, és átadta azt a város
alpolgármesterének, követelve a kilakoltatások felülvizsgálatát,
és megállapodásuk betartását.
 |
| A mintegy félszáz ember vett részt a megmozduláson - Fotó: romnet |
A
mintegy félszáz ember részvételével tartott megmozduláson ott
volt Dancs Mihály és Balogh Mihály, a Roma Polgárjogi Mozgalom
Borsod megyei vezetője is.
Kamarás
István történész, politológus, aki szolidaritásból Budapestről
érkezett a tüntetésre beszédében azt mondta: „ha az ember
cigánynak születik, akkor a tapasztalatok szerint nem sokat ér, és
ezt bizonyítja történelem is, amelynek folyamán sokszor alázták
meg a romákat.
Szavai
szerint a demokrácia sem hozott áttörést a cigányok
megítélésében, romlást azonban annál inkább. „Munkahelyeinket
elveszítjük, lenéznek, üldöznek minket, szervezettem agyon
lőttek bennünket. Utunk kilátástalanná vált, csak olcsó
rabszolgáknak vagyunk jók, pedig nem ezt érdemelnénk” –
fogalmazott Kamarás István.
Arra
kérte Török Ferencet, Kalocsa polgármesterét, ne exportálja más
településekre Kalocsa problémáját, gondolja át intézkedéseit.
A cigányokhoz szólva úgy fogalmazott: a romáknak már nincs hova
hátrálniuk, elveszik házaikat, jövőjüket, és félő, később
már az életüket. Miért nem élhetünk tisztességesen,
becsületesen ebben az országban, miért kell több százezer
embernek külföldre mennie innen - tette fel a kérdést.
Kijelentette:
lakhatást, munkahelyet, problémamegoldást csak a cigányság valós
összefogásával lehet elérni, és ehhez csak bátorságra és
hitre van szükség.
Hidvégi-B.
Attila
Forrás: romnet
 |
| Hirdetés |
Kedves
Barátaim, Testvéreim!
A jó
barát, a testvér jóban- rosszban kiáll egymásért. Én már
többször is voltam Kalocsán. Örömmel jöttem, amikor Roma-napot
tartottatok és akkor is, amikor ballagásra hívtatok. Itt kell
lennem így most is, mikor a bajban kell kiállni mellettetek!
Mennyit
ér az ember, ha cigány? Úgy látszik, nem sokat. A történelem
folyamán sokszor aláztak meg bennünket. Csak pár példát had
említsek: Mária Terézia és fia, II. József a 18. század közepe,
vége felé embertelen rendeletekkel próbálták megtörni a
cigányok életösztönét. Ha cigányul beszéltünk, kivágták a
nyelvünket, gyermekeinket elvették és paraszt családoknak adták.
Munkaeszközeinktől megfosztottak minket. Aztán ott volt a
vészkorszak és a világháború borzalma. Azért akartak kiirtani
bennünket, mert az Isten cigánynak teremtett.
Alig
múlt el a nácizmus szörnyűségeinek kora, kiderült: a
kommunisták nem lettek cigány szeretők. Néhány évvel Auschwitz
kapuinak bezárása után a Rákosi-korszakban a cigányoknak újra
megnyíltak a lágerek. A kommunisták elfogták a vándorló
cigányokat és lágerbe zárták őket, gyermekeiket elvették és
állami gondozásba adták. Kényszerfürdetésekkel alázták cigány
elődeinket. Mezítelenre vetkőzették őket mindenki előtt, majd
levágták hajukat.
A
demokrácia sem hozott áttörést a cigányok megítélésében,
romlást azonban annál inkább. Munkahelyeinket elveszítjük,
lenéznek, üldöznek minket, szervezettem agyon lőttek bennünket!
Utunk kilátástalanná vált, csak olcsó rabszolgáknak vagyunk
jók, pedig nem ezt érdemelnénk. Egyedüli kisebbségként mindig a
nemzetünk mellett álltunk, sohasem emeltünk kezet az anyanemzetre.
A török elleni végvári küzdelmekben hasznosan vettük ki
részünket. Rákóczi, Kossuth szabadságküzdelmében becsülettel
helytálltunk .A mostani demokrácia fundamentumát 1956-ban rakták
le, melynek kiküzdésében mi erőnk felett vettünk részt. Az
Isten minket is saját képmására teremtett, szeret bennünket. Ha
Jézus eljönne most közénk, akkor nem a Rózsadombon és nem a
Parlamentben keresné tanítványait, hanem itt, közöttünk. Mi,
cigányok szeretjük gyermekeinket, családunkat. Egyedül mi, romák
tudunk demográfiai fejlődést mutatni. Nem érdemeljük meg az
évszázados elnyomást és lenézettséget.
Tisztelettel
kérem Polgármester urat, gondolja át a történteket, mert nincs
értelme más településekre exportálni Kalocsa problémáját. Nem
lehet embereket hidegbe, esőbe, mindenfajta gondoskodás nélkül az
utcára kiűzni. Van élethez való jogunk, mely mindig magasabb
rendű lesz más emberek által hozott törvényeknél, ugyanis ezen
jogunk isteni eredetű. Van-e tovább hová hátrálnunk drága
cigány testvéreim? Mert elveszik házainkat, jövőnket, később
már az életünket is? Miért nem élhetünk tisztességesen,
becsületesen ebben az országban? Miért kell több százezer
embernek külföldre mennie innen? Tovább már nem lehet, nem szabad
óvatoskodnunk. Nincs hová tovább hátrálnunk, már mindent
elvettek tőlünk, amit csak lehetett. Ha összefogunk, mint most
itt, nem félünk és kimerjük mondani, amit gondolunk, ha akarunk
és tudunk is erősek lenni, akkor igenis lesznek munkahelyeink,
házaink. Lesz értelme az életünknek és gyermekeinket
tisztességesen tudjuk majd nevelni. Ehhez pedig nem kell semmi más,
csak bátorság és Istenbe vetett hit!
Opre
Roma!
Kamarás
István történész-politológus
Forrás: romnet
 |
| Hirdetés |
 |
| Hirdetés |
