Hazafias verseket ír a cigánymisszionárius

Surman László Fotó: Szegfű Katalin

Cigány keresztény közösségek szervezésével, továbbá a határokon belüli és túli magyarság között gyülekezetek plántálásával foglalkozik Surman László, aki költőként is ismert. Hitvallása szerint az emberek, köztük a cigány emberek gondolkodását és életvitelét kizárólag a hit tudja megváltoztatni.

Hirdetés

- Milyen családból származik?

- Békésen születtem, és a cigány telep utolsó utcájának utolsó sarki házában nevelkedtem. Korai emlékeim a cigányság kulturális szokásait idézik vissza. Négyen vagyunk testvérek. Édesapámtól a kitartást és a szervezőkészséget örököltem. Ő volt az első szabad választás utáni első szószólója a helyi cigányságnak, sokan sokat köszönhetnek neki. Akkor még nem szabdalták szakadékok a cigányságot, az együttműködés természetes volt. Sajnos édesapámat korán elveszítettem egy autóbalesetben. Édesanyám az 1980-as években megtért. Az istentiszteletekre minket, gyerekeket is elvitt, én ezt szerettem, de az első hitbéli megtapasztalásomkor, megtérésemkor már 16 éves voltam.

Hirdetés

- Innen egyenes út vezetett a prédikátori, gyülekezetépítői szolgálatig?

- Egyáltalán nem. A hit akkor mintegy három évig erősen jelen volt az életemben, de a világ magával ragadott, kezdve a katonasággal. A leszerelés után fegyveres személy- és vagyonbiztonsági szolgálatot láttam el, pénzszállítással is foglalkoztam, nagyon szerettem a fegyvereket. Később cigányfoglalkoztatási szervezőként helyezkedtem el a munkaügynél, és még a politikába is belekóstoltam, mert úgy gondoltam, hogy valamit tennem kell a cigányságért. Azért hogy szemléletük megváltozzon, a társadalom hasznos tagjaivá váljanak. De éreztem: nyitni kell a magyarságnak is feléjük, hogy jobban megértsék a romákat. Mivel egyik sem valósult meg, mélyen csalódtam a politikában. Rá kellett ébrednem, hogy a civil társadalom és a politika nagyon nehezen képes egységet felmutatni vagy képviselni. Közösséget alkotni. Erre napjainkban szinte kizárólag az egyházak képesek. Végül is arra jutottam, hogy emberek gondolkodásmódját csak a hit alapján lehet megváltoztatni, erre pedig Isten képes. Aki megismeri Istent Megváltóként, Úrként, annak megváltozik a gondolkodása, életvitele. Politika, ideológia erre nem képes.

Surman László Hitvallása szerint az emberek, köztük a cigány emberek gondolkodását és életvitelét kizárólag a hit tudja megváltoztatni. Fotó: Szegfű Katalin

- 12 év „tékozlása” után talált vissza a kereszténységhez, Istenhez.

- Nyolc évvel ezelőtt talált rám ismét Isten, hit ébredt bennem, és újra döntöttem a követéséről. Pakson bibliaiskolát végeztem, és már évek óta a Magyar Pünkösdi Egyház Cigánymissziójában dolgozom, aminek Békésen van a központja. A misszió egyik helyettes vezetője vagyok, és a feladatom a gyülekezetplántálásra és evangelizációkra életre hívott munkacsoport vezetése. Nagyon fontos, hogy nem csak a cigány emberek felé szolgáltunk, hanem erős elhívásunk van a határon túli magyar közösségek felé is. Elsősorban szerbiai és romániai települések magyar közösségeivel állunk kapcsolatban, és segítjük őket.

Surman László Fotó: Szegfű Katalin

- Hogyan kell a gyakorlatban elképzelni a munkáját?

- Például gyakran látogatunk családokat, mert az a tapasztalatunk, hogy amint a magyar társadalom egészében, úgy a roma családokban is az asszonyok viselnek nagyobb terhet, és bizony ők kezdik el hamarabb keresni Istent, ők kiáltanak hozzá először. Megtérésük és gyülekezetbe járásuk sokszor problémát okoz a férjeiknek, annak ellenére, hogy ő is érzik: ez a változás kedvezően hat a család egészére. Jó esetben a férfi is követi idővel feleségét a hitben, de van olyan is, hogy eltiltják a hitélettől az asszonyt, akár tettleg bántalmazva őt. Ilyen esetekben családlátogatás során találkozunk a férjjel. Az őszinte beszélgetés sokszor igen eredményes. Elmondjuk, hogy Jézus befogadása nélkül sokkal rosszabb az embernek, úgy is mondhatnám – biblikusan – Krisztus nélkül nincs is élet. Feladatomnak tekintem, hogy a cigány férfiakat segítsek megtanítani arra, hogy a bibliai értelmezés szerint tudjanak élni férfiként: azaz, tudjon bocsánatot kérni, legyen feleségének segítője, családja papja, aki bemutatja Isten szeretetét, azt hogy hogyan figyel emberre, és hogy mi a helyes útja az istentiszteletnek.

- Régebb óta foglakozik költészettel. Ma is van ideje írni?

- Sajnos már nagyon kevés. Korábban írtam dalszövegeket, amik idővel verssé formálódtak. 1998-ban jelent meg első kötetem, Sóhajok címmel. Abban az esztendőben veszítettem el édesapámat. De írásaimat korábban is a pesszimizmus jellemezte, valahogy mindig a szomorúságról szóltak, ilyen felfokozott lelki állapotban is születtek. Most már lefoglal a szolgálatom, és ha írok, akkor leginkább a hazaszeretetről szólnak a versek. Magyarságtudatom nagyon erős, erősebb talán cigányságtudatomnál is. Az Evangélikus Élet olvasói szeretném, ha megismernék egy két évvel ezelőtt írott költeményemet, amit Martin Luther King ihletett. Az ő küzdelme, eltökéltsége és szeretete példa a számomra. 

Szegfű Katalin

/megjelent az Evangélikus Élet című hetilapban/

Hirdetés

Surman László: 

„Van egy álmom”

Ahogy Martin Luther Kingnek, úgy nekem is van egy álmom.
Egy álom, melyben hazámra találok,
Hogy Lelkem munkától nemes, kötelességem megedz s jogom, hogy legyek.
Van egy álmom,
Hogy a Kárpát-medence büszke bércein virágok nyillanak,
Madarak röpködnek,
S a nap sugara mindenkit egyformán átölel.
Van egy álmom,
Hogy egy gyönyörű országot építünk,
Egy szent hazát,
Melynek földjét nem mérgezi többé „bűnbakoknak kikiáltottak” vére,
Egy szent hazát,
Mely egy Istent ismer s imád,
Mely nem tűr idegen isteneket,
Nem tűr el gyűlöletet, zsarnokot, hitetlen ebet, istentelen lázítót,
Sem a halott tetem körül gyülekező hiénák hadát!
Van egy álmom,
Hogy Szülő-Hazánk, gyermekét karjaiba zárja,
S álmát éberen vigyázza,
Hogy „ápol s eltakar”.
Van egy álmom,
Hogy hazámban hazára találva, szeretem szép Magyar hazámat!

Hirdetés